2011. augusztus 29., hétfő

Az ELTE és a bölcsészkarok az élen


A Educatio Nonprofit Kft. idén elsőször készítette el a hazai felsőoktatási intézmények abszolút listáját. A rangsort az oktatók, illetve a hallgatók elért tudományos eredményei alapján állították fel. 
Az élen az ELTE végzett. Ez két okból sem meglepő: az egyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé is bekerült, valamint a Felvi adatai szerint évek óta ez az intézmény végez a felvételi listák élén. 
A második az a Szegedi Tudományegyetem lett, mely intézmény szintén szerepel az 500-as listán. A harmadik helyet a SOTE kaparintotta meg. Utóbbi évek óta az ország legjobb általános orvosi kara címmel büszkélkedhet, míg a negyedik Budapesti Corvinus Egyetem is lekőrözi a többi általános gazdasági képzést nyújtó intézményt.

A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem és a Nyugat-magyarországi egyetem is befért. Ugyancsak a top tenben szerepelt két egyházi intézmény: a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Utóbbi a kilencedik, előbbi a hetedik lett. 
Pázmány - a hetedik lett
Az intézmények után nézzük a karokat. Az élen a bölcsészkarok állnak: a listát az ELTE-BTK vezeti, megelőzve az SZTE-BTK-át. A DE bölcsészkara a negyedik lett. Ezzel először előzte meg a DE-BTK az orvosi kart, mely a 7. helyen végzett. Az intézményt a SOTE mellett a SZOTE is megelőzte. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi kara a negyedik, míg a Corvinus gazdaságtudományi kara nyolcadik lett.

Szakok között a gazdasági jellegűek vezették a listát. Az abszolút első a turizmus-vendéglátás alapszak volt. Ezt a gazdálkodás és menedzsment követte. E szakra még költségtérítéses szakon is négyszáz pont felett kellett a felvételin teljesíteni. A top tíz közé a jogi, valamint a pénzügyi számviteli alapszakok tartoztak. Egyre népszerűbbek a gépészmérnök, valamint mérnök-informatikus szakok is. A kommunikáció-médiatudomány, valamint a kereskedelem-marketing szakok az elmúlt évekhez képest ugyan veszítettek népszerűségükből, ám még így is többen (közel négyezer fő) pályáztak 2010-ben ezekre a szakokra, mint a fent említett két mérnöki szakra. Gépészmérnöknek ugyanis 2,4, míg mérnök-informatikusnak 2,7 ezren jelentkeztek.

Nincsenek megjegyzések: